A tömörkényi Csaj-tó Szegedtől nagyjából 50 km-re, a Szeri-puszta közvetlen szomszédságában található. A Síróhegyi-halastavakkal együtt a teljes halastórendszer mintegy 1200 hektár kiterjedésű. Története igen hasonlít a szegedi Fehér-tó históriájához; az ősi állapotú szikes tavat 1964-ben kezdték el halastavakká alakítani. Mai állapotában kisebb nagyobb tavak rendszere, nádas és gyékényes szegélyekkel és néhol nagy kiterjedésű nádszigetekkel.
Hazánk szinte valamennyi gémféléje költ a Csaj-tavon, a 4-es tóegység sirályszigetén pedig a dankasirályok (Larus ridibundus) mellett az ország egyik legnagyobb szerecsensirály (Larus melanocephalus) kolóniája található. A sirálytelep közvetlen szomszédságában egy körkilátót alakítottak ki, ahonnan közvetlen közelről figyelhető meg a sirálytelep zajos élete.
A Csaj-tó nádszegélyei kiváló fészkelőhelyet nyújtanak a récék számára, a gyakoribb récefélék mellett az üstökösréce (Netta rufina) is rendszeres költő faj a területen. A Fehér-tónál valamivel nagyobb vízmélysége miatt a téli időszakban előszeretettel keresik fel a tavakat az északon fészkelő fajok is, mint a kerceréce (Bucephala clangula), hegyi réce (Aythya marila), kis bukó (Mergellus albellus) nagy bukó (Mergus merganser) vagy sarki búvár (Gavia arctica).
Amikor a pusztaszeri szikes tavak a keményebb teleken befagynak, a libacsapatok a szomszédos Csaj-tóra kénytelenek bejárni, hogy szomjukat oltsák. Ilyenkor akár kifejezetten közelről is megfigyelhetjük a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) és a kis lilik (Anser erythropus) egyes példányait.
A Tisza ártér közelsége miatt az ott költő rétisasok (Haliaetus albicilla) gyakran keresik fel a tavakat táplálékszerzés közben, a téli időszakban pedig az északi kóborlókkal együtt akár tucatnyi példány is tartózkodhat egyszerre a tavakat szegélyező fasorokban.
FIGYELEM: A tömörkényi Csaj-tó magánterület, belépés csak engedéllyel rendelkező vezető kíséretében lehetséges!