Dr. Beretzk Péter
(Szeged, 1894. 10. 23.- Szeged, 1973. 06. 09.)
Végzettsége: orvostudományi egyetem, orvos, ornitológus, a biológiai tudományok kandidátusa (1952)
1912–1914 között a kolozsvári egyetemen, majd 1918–1920 között a budapesti egyetemen folytatta orvostudományi tanulmányait és itt szerzett oklevelet is. A MÁV szolgálatában dolgozott, mint orvos; itt igazgató-főorvosi címet nyert. Tudományos munkásságát a madártan területén fejtette ki. Nagy szerepe volt a szegedi Fehér-tó madárvilágának feltárásában, majd a terület védettségének kiharcolásában. Tudományos tevékenységének elismeréseképpen a szegedi tudományegyetemen 1948-ban magántanári képesítést, majd 1964-ben egyetemi tanári címet nyert. A Madártani Intézet 1945-ben rendkívüli tagsági oklevéllel tüntette ki, 1968-ban a szegedi JATE a József Attila-emlékérmet adományozta számára. Az agrai Academy of Zoology rendes tagja volt, a Dél-Finn Természetvédelmi Egyesülettől pedig külföldi tagsági oklevelet nyert.
1932-től járta rendszeresen a szegedi Fehér-tavat és a környező ősállapotú szikes gyepeket .A madarak gyűjtése és megfigyelése mellett 1932-től rendszeresen foglalkozik madárfotózással is.
1952-ben szakértői minőségben működik közre Homoki-Nagy István „Vadvízország” című filmjében, amely a szegedi Fehér-tóról forgattak, és méltán tették azt világhírűvé. Kutatásainak kezdete egybeesett az „Ősfehértó” halastórendszerré való alakításával. Szembesülve annak a reális fenyegetésével, hogy az akkori páratlan költő-és vonuló állomány áldozatul eshet az előretörő gazdasági érdekeknek, a tudós 1938-ban neves támogatók szakvéleményével felvértezve védelmi javaslattal fordult Szeged város törvényhatóságához. Indítványára Szeged (228/1938 sz. határozatával) az Algyői-főcsatornától északra elterülő "ősszikesből" 280 holdat védetté nyilvánított. A következő évben a földművelésügyi miniszter (113. 559/139 fö i.ü.o. határozata) a védett terület nagyságát 350 holdra emelte. Ezzel megvalósult az első magyar madárrezervátum!
1951–ben gyűjteményét a "Szegedi Állami Múzeumnak" ajándékozta.
Az örökletét legértékesebb részét a madáranyag jelenti. Ennek leltározását, 1953 és 1958 között, Csongor Győző végezte. A Beretzk-féle örökletétben 16 madárrend 231 faja található. A 806 példányból 738 (91,57%) fehér-tavi gyűjtésű madár, a többi 68 (8,43%) egyéb lelőhelyekről származik. Hasonló a fajok aránya is, 211 fehér-tavi (91,35%), 20 (8,65%) máshonnan származik.
Dr. Beretzk Péter végül már nem élhette meg a Magyar Madártani Egyesület megalakulását, csupán néhány hónappal az alapító ülés előtt hunyt el 1973-ban. Tevékenysége azonban napjainkig meghatározza Szeged és a régió ornitológiai életét, ezért a tóvidék megmentéséért folytatott, gyakran reménytelen küzdelméért a hálás utókor „A Fehér-tó Atyja” névvel ismerte el a kiváló tudóst.